Én katona vagyok

„….. Ha belegondolnak, rájönnek, hogy végső soron ez egy csoport ember, akik egy helyen, egy vezető alatt gyűltek össze. Emberfeletti bátorsággal szállnak szembe mindazokkal, akik ellenük lázadnak. Valóban, ők bátor emberek, erős szellemmel, és elszántak, hogy egy centimétert sem hátrálnak. Első osztályú harcosok, akik utolsó csepp vérükig küzdenek a hajlamuk ellen, és egyetlen vágyuk, hogy megnyerjék a csatát az Ő nevének dicsőségére.”

Rabash, 8. levél

Én katona vagyok.

Nem az egyenruha, nem a fegyver, nem a csataterek zaja és az acél csengése miatt.

Belső esküvel vagyok katona – egy esküvel, amelyet jóval azelőtt tettem, hogy megértettem volna a jelentését.

Ahogy a Tórából megtudjuk, Izrael népe csak azután lett nemzetté, hogy megfogadta: „Cselekszünk és meghalljuk.”

Először cselekvés. Csak utána megértés.

Először elkötelezettség. Csak utána teljesítés.

Ez nem költői kifejezés volt. Kötelező bevonulás volt.

Az, hogy „cselekszünk” azt jelenti, hogy beleegyezünk abba, hogy belépjünk az ismeretlenbe, hogy cselekedjünk anélkül, hogy látnánk a végét, hogy alávessük magunkat egy parancsnak, amely ellentmond a természetes logikának. Csak később – „hallgatunk” – nyílik meg a belső fül, tágul a szív, és a korábban rejtett ok kezd el beszélni.

Így vált egy nép a Teremtő katonáivá.

Nem olyan katonákká, akik földeket hódítanak meg.

Nem olyan katonák, akik külső ellenségeket győznek le.

Hanem katonák, akik a létező legigényesebb háborúba vonultak be: a gonosz hajlam, az emberi ego elleni háborúba, amely születésünktől fogva uralkodik rajtunk.

Ez az ellenség nem áll előttem.

Bennem él.

Az én hangomon beszél, az én elmémmel gondolkodik, az én logikámmal számol, és végtelenül igazolja magát.

És pontosan ezért olyan heves a harc.

A küldetés

A küldetés pontos.

A parancsok kompromisszummentesek.

A parancsolatok, amelyeket kapunk, nem rituálék, amelyeknek célja megnyugtatni minket. Ezek az ego sebészi műtétei. Lényegük egy mondatba sűrűsödik, amely nem hagy helyet menekülésnek:

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”

Nem mint egy ötletet.

Nem mint egy törekvést.

Hanem mint az élet gyakorlati törvényét.

Másokat önmagamnál jobban szeretni azt jelenti, hogy lebontom azt a működési rendszert, amellyel születtem. Azt jelenti, hogy kilépek az önérdekeltségből, az önvédelemből, az önfontosságból és az önigazolásból – és olyan tulajdonságokkal öltözöm fel, amelyek természetem szerint nem az enyémek.

Ezért mondom: katona vagyok.

Egy különleges spirituális kommandó tagja vagyok.

A kommandó nem kérdezi, hogy a küldetés kényelmes-e.

A kommandó nem várja meg, amíg a terep értelmet nyer.

A kommandós akkor is előre halad, amikor minden érzéke azt súgja, hogy forduljon vissza.

A hit az értelem felett

„Cselekszem, és meghallom.”

Ez az egész munka tengelye.

Hinnem kell a bölcsekben – nem vak hitben, nem gondolkodás nélküli hitben –, hanem olyan módszerben, amelyet azok bizonyítottak, akik már végigjárták ezt az utat, elesettek rajta, felálltak rajta, és elérték azt, amit én még elképzelni sem tudok.

Ennek a módszernek való alávetés azt jelenti, hogy beleegyezek az önmegsemmisítésbe.

Azt jelenti, hogy elfogadom a cselekvést nem a saját hasznomra, nem a saját tisztánlátásomra, nem az érzelmi kielégülésemre – hanem mások érdekében.

Ha csukott szemmel követem ezt az utat, és nem menekülök el, amikor ízléstelen, sötét, visszataszító vagy megalázó lesz az egóm számára, akkor garantáltan valami teljesen újat kapok:

Új okot.

Új érzéseket.

Új intellektust.

Új valóságérzékelést.

Ez a „hit” nem vakhit.

Ez az egyetlen tudatos, módszeres és objektív módja annak, hogy olyan élet szintjére emelkedjünk, amely az egoista logikából nem érhető el. Nem lehet elképzelni az adakozást, ha fogságban vagyunk a fogadásban. Nem lehet megérteni a szeretetet, ha önszeretetben állunk.

Ezért fel kell emelkednem az jelenlegi megértésem fölé.

Együtt belépni a sötétségbe

Ez az út újra és újra olyan állapotokba vezet, amelyeket soha nem választanék magamtól.

Olyan állapotokba, ahol nincs íz.

Nincs fény.

Nincs motiváció.

Nincs jutalom.

Az ego szemszögéből ezek az állapotok abszurdak, fenyegetőek és értelmetlenek.

De pontosan itt alakul ki a kommandó.

Csak együtt léphetünk be ezekbe a sötét területekbe. Csak együtt tudjuk ellenállni az ego ellenállásának, amely megpróbál szétválasztani minket, elszigetelni és meggyőzni mindannyiunkat arról, hogy egyedül vagyunk, félreértenek minket és elpazaroljuk az életünket.

Az egyetlen fegyverem itt a csoport.

Kölcsönös támogatás.

Kölcsönös példák.

Kölcsönös felelősség.

Ez nem érzelmi kényelem – ez túlélés.

Kölcsönös felelősség

A legfontosabb – és ez a legnehezebb teher – hogy érezzem, hogy 100%-ban felelős vagyok mindenki másért.

Nem elméletileg.

Nem költőien.

Gyakorlatilag.

Éreznem kell, hogy a barátaim a vállamon állnak. Hogy az ő fejlődésük az én erőfeszítéseimtől függ. Hogy az ő erejük az én kitartásomtól függ. Hogy ha elesek, veszélybe sodrom őket – és ha felállok, magammal viszem őket.

Később ez a felelősség kiterjed az egész világra.

De itt kezdődik, a spirituális egységben, a kommandóban.

Ez az érzés félelmetes az egó számára.

És szent a lélek számára.

Mert csak a kölcsönös garancia révén válik az egyén valami magánál nagyobb dolog hordozójává. Csak a mások iránti felelősség révén lép ki az ember az „én” börtönéből, és lép be a „mi” dimenziójába.

Az Ő nevének dicsőségéért

Végül is a harc nem rólam szól.

Hanem a szeretet kinyilatkoztatásáról egy elválasztottság által irányított világban.

A gyűlölet kapcsolatba, a közöny törődésbe, az önszeretet mások iránti szeretetté alakításáról.

A győzelemről – nem a személyes dicsőségért, hanem az Ő nevének dicsőségéért.

Ezért vagyok katona.

Ezért nem hátrálok meg.

Ezért választom továbbra is a „meg fogjuk tenni” lehetőséget, még akkor is, ha még mindig nem hallom.

Mert minden lépés, amit magam felett teszek, minden ego feladása, minden mások iránti szeretet cselekedete egy lélegzetnyivel közelebb viszi a világot valódi céljához – és egy lélegzetnyivel közelebb visz engem ahhoz, hogy a szó teljes értelmében emberré váljak.


Discover more from ZsoltHermann.com

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Hozzászólás