A sötétségből a fénybe

„Azok, akik a szellemi nap után vágyakoznak, tudniuk kell, hogy a nap csak az éjszakából kezdődik.

A sötétség, a meg nem értés, a kétségek – ezek a fény előkészületei.

Mert csak a homály felett épül fel a hit fénye.

Nem azt kérik, hogy lássák, hogy a Teremtő jó és jóságos, mert a látás ellentmondana a hitnek.

Ehelyett erőt kérnek ahhoz, hogy a jósághoz ragaszkodjanak akkor is, ha annak ellenkezőjét látják.

Ezt nevezik „a Teremtő napjának”.

— Baal HaSulam, Shamati 16.

A sötétséggel való munka: hogyan kezdődik a spirituális növekedés

A legtöbb ember a spirituális növekedést egy tisztasággal, nyugalommal és felemelő inspirációval teli folyamatnak képzeli. Az igazság azonban meglepően más:

Minden valódi lépés a belső fejlődés felé a sötétségből indul.

Nem az örömtől.

Nem a magabiztosságtól.

Nem a bizonyosságtól.

Hanem egy belső térből, ahol semmi sem tűnik egyértelműnek, ahol az irány rejtve marad, és ahol a szív üresnek vagy zavarosnak érzi magát.

Ez a sötétség nem büntetés.

Nem kudarc.

Nem jelzi, hogy valami rosszul sült el.

Ez egy szükséges kezdet – a termékeny talaj, amelyből új spirituális megértés nő ki.

1. A sötétség nem ellenség

Amikor kétséggel, érzelmi nehézségekkel vagy meg nem értéssel szembesülünk, első reakciónk általában az, hogy ellenállunk, megpróbáljuk megoldani vagy elmenekülünk előle.

De van egy másik módja is, hogy viszonyuljunk az ilyen pillanatokhoz.

A sötétséget úgy is értelmezhetjük, mint az élet által teremtett szünetet, egy olyan teret, ahol a megszokott belső eszközeink – a logikánk, az érzelmeink, az elvárásaink – ideiglenesen nem működnek. Ez a szünet szándékos. Ez az a nyílás, amelyen keresztül egy új állapot léphet be.

A sötétség egyszerűen azt jelenti:

• A régi észlelésed elérte a határait.
• Már nem tud tovább irányítani téged.
• Felkészülsz egy új hajnalra.

Így nézve a sötétség nem fal.

Hanem ajtó.

2. Az értelem felett

A bizonytalanság pillanataiban válaszokat akarunk. Világosságot akarunk. Azt akarjuk, hogy az élet megmutassa nekünk, merre menjünk. De a spirituális növekedés nem a világosság megszerzésével történik – hanem a világosság hiányában belső erő felépítésével.

Ez a „felülkerekedés az értelem felett” lényege:

• Ahelyett, hogy a megértésre várnál, tudatosan választod az irányt.
• Ahelyett, hogy a motivációra várnál, a kapcsolódást és a jóságot választod.
• Ahelyett, hogy magyarázatokat követelnél, az élet mélyebb folyamatában bízol.

Ez nem vak hit.

Ez érett hit – az a képesség, hogy ragaszkodj a legmagasabb értékeidhez akkor is, ha az érzéseid nem támogatnak.

3. Miért nem szabad a megvilágosodást az elmében keresni

A belső fejlődés egyik mélyen intuitív elve a következő:

Ha csak akkor fejlődsz, amikor a dolgok értelmet nyernek, soha nem fogsz túllépni a jelenlegi önmagadon.

A megértés kényelmes, de egyben korlátoz is arra, amit már tudsz.

Ha minden nehézség azonnal értelmet nyerne, ha minden belső kérdés azonnal megoldódna, elveszítenéd a választás, az építés, az átalakulás szabadságát. Az élet már nem lenne utazás – hanem forgatókönyv.

Ezért az élet gyakran elrejti a következő lépést a sötétségben, lehetőséget adva neked, hogy belső iránytűt fejlessz ki, ahelyett, hogy külső fényre támaszkodnál.

4. A kapcsolatok ereje

Senki sem tud egyedül felülkerekedni a személyes sötétségén.

Az emberek a kapcsolatokra vannak tervezve. Amikor az egyének kölcsönös támogatásban egyesülnek – akár közeli barátokként, közösségként, vagy egyszerűen csak egy bizalmi körként, olyan közös teret hoznak létre, amely mindegyiküket magasabbra emeli, mint amennyire egyedül valaha is emelkedhetnének.

Az egészséges spirituális környezet:

• a magasabb potenciálodat tükröző tükör
• bátorság forrása, amikor a személyes erőd elhalványul
• iránymutatás, amikor elméd elhomályosul
• hely, ahol a szívek egymást támogatják a fény felé

A kapcsolat nem csupán megnyugtató.

Átalakító erejű.

5. A legerőteljesebb kérés, amit tehetsz

Amikor elveszettnek érezzük magunkat, hajlamosak vagyunk megkönnyebbülést kérni az élettől:

„Javítsd ki ezt!”

„Változtasd meg ezt!”

„Könnyítsd meg ezt!”

De a legerőteljesebb spirituális kérés teljesen más:

„Adj erőt, hogy felülkerekedjek ezen az állapoton!”

Nem azért, hogy elmeneküljünk a sötétség elől, hanem hogy építsünk rá.

Nem azért, hogy eltávolítsuk a kihívást, hanem hogy általa növekedjünk.

Nem azért, hogy várjunk a tisztázódásra, hanem hogy a körülményektől függetlenül belső tisztázódást érjünk el.

Így születnek az új spirituális képességek.

6. A rejtőzködés mint ajándék

Paradoxnak tűnhet, de a rejtőzködés – azaz az, hogy nem látjuk vagy nem értjük a nagyobb képet – nem az élet hibája. Hanem ajándék.

A rejtőzködés lehetővé teszi:

• a szabad választást
• az őszinte szándékot
• a karakter mélységét
• a stabil belső világot

Ha minden azonnal világos lenne, nem lenne helye a fejlődésnek, nem lenne szükség bátorságra, nem lenne értéke annak, hogy a félelem helyett a szeretetet, a frusztráció helyett a türelmet, az önvédelem helyett az együttérzést válasszuk.

A rejtőzködés értékes lehetőséget ad arra, hogy olyan erőt építsünk, amely korábban nem létezett.

7. Hogyan zajlik a növekedés: a felemelkedés ritmusa

A belső fejlődés egy természetes mintát követ:

1. Sötétség
2. Zavar, üresség, irányvesztés.
3. Elfogadás
4. „Ez is az én utam része.”
5. Választás
6. Az azonnali érzéseid helyett az értékeidet választod.
7. Kapcsolat
8. Támogatást, egységet, tartozást keresel.
9. Felemelkedés
10. Új erő kezd megjelenni.
11. Fény
12. Bölcsesség, nyugalom, megújult cél.
13. Új sötétség
14. Felkészülés a következő szintre.

Ez a ciklus újra és újra megismétlődik – és minden alkalommal az ember stabilabbá, együttérzőbbé, összekapcsoltabbá, szabadabbá válik.

8. Az öröm a jelentésből születik, nem a kényelemből

Van egy csendes, mély öröm, amely akkor jelenik meg, amikor az ember megtanulja az élet rejtett pillanatait lépcsőfokként fogadni.

Ez az öröm nem függ a körülményektől.

Nem az örömből vagy a sikerből fakad.

Az a tudatból fakad, hogy

• növekszel
• átalakulsz
• a külső sötétségnél erősebb belső fényt fejlesztesz
• egy teljesebb emberré válsz

Ez az öröm nem hangos.

Stabil, méltóságteljes és mély.

9. Amikor az üresség koronává válik

Sok hagyományban a legalacsonyabb állapot – amikor az ember úgy érzi, hogy nincs mire támaszkodnia – a nagyság kezdetének számít.

Amikor alázattal elfogadod az ürességedet, amikor abbahagyod az azonnali megoldások keresését, amikor megengeded magadnak, hogy egy pillanatra semmi legyél, valami rendkívüli történik:

Az üresség egy új belső világ alapjává válik.

A „nincs semmim” helyett „kész vagyok befogadni egy újfajta erőt”.

A hiány egy edénnyé válik.

Az éjszaka hajnalba fordul.

Következtetés: A sötétség a kezdet, nem a vég

A spirituális növekedés nem a nehéz pillanatok elkerüléséről szól.

Hanem arról, hogy átalakítod a velük való kapcsolatodat.

A sötétség nem a fény ellentéte.

Hanem a talaj, amelyből a fény kinő.

Minden pillanatnyi kétség, minden pillanatnyi kényelmetlenség, minden pillanatnyi bizonytalanság, felemelkedés pontjává válhat.

Amikor abbahagyod a sötétséggel való küzdelmet, és elkezded felépíteni magad fölé, rájössz, hogy a sötétség soha nem azért volt ott, hogy visszatartson – hanem azért, hogy magasabbra emeljen.